EN
A túrázók gyakran összekeverik az „vízálló” és „vízállóság” kifejezéseket, amikor hátizsákokról beszélnek, pedig a nedvességtől való védelem szempontjából nagyon különböző jelentéssel bírnak. A vízálló zsákokat úgy tervezték, hogy a víz egyáltalán nem tudjon áthatolni rajtuk, ami azt jelenti, hogy a belsejében lévő tárgyak teljesen szárazon maradnak még egy zápor vagy patakok átgázolása esetén is. A vízálló modellek ellenállnak az esőnek, de idővel vagy megfelelő nyomás alatt a víz végül behatol. Az ipar kifejlesztett minősítési rendszereket, például az IPX-t, hogy meg lehessen állapítani, mennyire vízálló valójában egy zsák. Vegyük például az IPX7-es besorolású táskákat, amelyek képesek rövid ideig víz alatt maradni anélkül, hogy a nedvesség behatolna. A választás végül a terepen ténylegesen előforduló helyzetektől függ. Valaki, aki hegyi viharokon átvezető többnapos túrát tervez, teljes vízállóságot akar, míg a hétvégi, főként reggeli ködben túrázóknak a vízállóság teljesen elegendő lehet.
Amikor arról van szó, hogy a felszerelést szárazon tartsa a túrázás során, a varratmentes kialakítás jelenti az igazi különbséget a vízálló túrázótáskáknál. Ez a folyamat lényegében a sebezhető varratpontok lezárását jelenti, hőkötéssel vagy ragasztószalaggal, hogy az esővíz ne tudjon beszivárogni. A legtöbb komoly túrázó elmondja bárkinek, aki hajlandó meghallgatni, hogy a teljesen lezárt varratok kiválasztása minden egyes többletforintot megér, amikor napokig tartó folyamatos esővel nézünk szembe. Láttunk már rengeteg elázott katasztrófát, ahol a víz egyszerűen átszivárgott a hagyományosan összevarrt varratokon, és mindent tönkretett a belsejében. Költsettsz egy kicsit többet előre egy megfelelően lezárt táskára, és nyugodtabban alhatsz, tudván, hogy a sátrad, alvózsákod és elektronikai eszközeid csontszárazok maradnak akkor is, ha patakokon kell átgázolni, vagy hirtelen zápor ér.
A vízálló túracsomagok valóban valamilyen varrászárásos technológiától függenek, amely teljesen kívül tartja a vizet. Az elgondolás egyszerű, de hatékony: azon varratok, ahol a víz behatolni szokott, hővel történő hegesztéssel vagy szalaggal történő lezárásával állítják meg a víz útját. A hőhegesztés lényegében hőmérséklettel összeolvasztja az anyagot, míg a szalagos módszer egyszerűen vízálló szalagot ragaszt a varratokra. A szakemberek minden érdeklődőnek elmondják, hogy a megfelelően lezárt varratokkal rendelkező hátizsákok messze felülmúlják a hagyományos modelleket a nedvességgel szembeni ellenállásban. Azok számára, akik hosszú túrákat terveznek, ahol napokig tartó esőben vagy sáros ösvényeken is át kell kelni, ez különösen fontos. A legtöbb ember valószínűleg átélt már olyat, hogy a felszerelése elázott, mert a víz bejutott a varratok közötti apró réseken. A megfelelő lezárás azonban jelentősen csökkenti ezt a kockázatot, így a felszerelés száraz marad, függetlenül attól, mit dob fel a természet. Mindenki, aki már próbált átkelni egy megduzzadt folyón megfelelő védelem nélkül, pontosan tudja, miért fontos mindez. Az extra költséget érdemes megadni egy hátizsák a jó varrás tömítéssel nemcsak okos pénz, hanem szinte elengedhetetlen mindenki számára, aki komolyan veszi a szabadidős kalandjait.
A legtöbb ember a Gore-Texet tartja a legjobbnak a túrafelszerelések anyagai közül, mert kiválóan képes kívül tartani a vizet, miközben lehetővé teszi, hogy az izzadság a belsejéből távozhasson. Ezért választanak annyi túrázó ilyen anyagból készült hátizsákokat – szárazon tartják őket még esőben is, ugyanakkor nem válnak belülről párásakká, mint a olcsóbb alternatívák általában. Másrészről ott van az ePE, vagyis expandált polietilén, amely mostanában egyre népszerűbbé válik. Ennek fő előnye az a súlykímélő jellege a hagyományos anyagokhoz képest, valamint az, hogy tényleg van némi környezetbarát háttére. Átfutva a teljes képet, a Gore-Tex továbbra is uralja a piacot főként azért, mert az emberek felismerik a márka nevét és bízzák benne, hogy hosszabb ideig bírja a kemény használatot. Ugyanakkor az ePE-t sem szabad elfelejteni, hiszen a gyártók egyre aktívabban népszerűsítik manapság a fenntarthatósággal kapcsolatos növekvő aggodalmak miatt. Amennyiben az interneten különféle forrásokból olvastam, mindkét megoldás jól működik különböző időjárási körülmények között, bár a legtöbb tapasztalt hátizsákostúrás elmondja bárkinek, aki hajlandó meghallgatni, hogy régi, megbízható Gore-Tex hátizsákjuk sosem hagyta cserben őket hegyi ösvényeken történő váratlan záporok alatt.
A TPU bevonatok valóban jelentősen növelik a vízállóságot, mivel egy erős, mégis hajlékony gátat képeznek a nedvességgel szemben. Ez különösen fontos a túrákon esőzésnek vagy véletlen pocsolyáknak kitett hátizsákok esetében. A legtöbb ember nem tudja, hogy létezik egy ún. hidrosztatikus nyomásérték, ami azt mutatja meg, mennyire ellenálló egy anyag a víznyomással szemben. Ez a szám alapvetően azt jelzi, hogy az eső vízcseppekben lepődik-e meg a felületén, vagy idővel elkezd beszivárogni. A vezető gyártók gyakran feltüntetik ezeket az értékeket a termékek specifikációin, mert szeretnék, ha a vásárlók pontosan tudnák, milyen védelemmel rendelkeznek. Általában 5000 mm feletti érték esetén már megfelelő vízállóságról beszélhetünk, míg 10 000 mm felett már komoly viharbiztos szintre kerül a termék. Amikor vízálló hátizsákot vásárolunk, ezeknek az értékeknek az ellenőrzése jelenti az egész különbséget a száraz maradás és a váratlan esőzés után kinyerődött felszerelés között.
A durva terepre szánt túrázótáskák általában kopásálló nylonból és poliészter keverékekből készülnek, mert ezek jobban ellenállnak a szikláknak, ágaknak és mindenféle súrlódást okozó anyagnak, amivel a túrázók találkoznak. Ezek az anyagok azért ilyen jók, mert sikerül elég könnyűeknek lenniük ahhoz, hogy ne nehezítsék el a hátizsákot, ugyanakkor elég erőseknek ahhoz, hogy több szezonon át is kitartsanak. A legtöbb túrázót az aggaszt, hogy a felszerelése megsérülhet vagy használat után túl nehézzé válhat. A jó hírek ? Ezek az anyagok egyszerre oldják meg mindkét problémát, így megbízható védelmet nyújtanak a felesleges tömeg nélkül. A terepi tesztek alapján bizonyos nylon keverékek különösen kitűnőek szakadásállóságuk miatt, míg a poliészternek általában simább felülete van, ami jobban vízlepergető. Ezért is ragaszkodnak sok komoly túrázó éppen ezekhez az anyagkeverékekhez, mivel tudják, hogy számíthatnak rájuk akkor is, amikor az időjárás romlik vagy az ösvények különösen nehezekké válnak.
A hátizsákokban felgyülemlett nedvesség idővel tényleg tönkreteheti a felszerelést, ezért olyan fontosak a lélegző membránok. A páralecsapódás legnagyobb része akkor keletkezik, amikor jelentős hőmérsékletkülönbség van a hátizsák belsejében és a külső környezetben. Ezek az új típusú lélegző anyagok azért segítenek, mert lehetővé teszik, hogy a nedves levegő távozzon, miközben nem engedik be az esővizet. Kutatások azt mutatják, hogy a membránnal ellátott hátizsákok valóban jobb komfortérzetet nyújtanak hosszabb túrák során, mivel a belsejük hűvösebb és szárazabb marad. Amikor többnapos kalandra indulunk különféle felszerelésekkel, ennek a fajta védelemnek köszönhetően a ruhák, elektronikai eszközök és más alapvető fontosságú holmik nem lesznek átázva vagy megrongálódva, így az egész út valamivel élvezetesebbé válik, akármi is az időjárás.
A léggépnyomásos membránok egyéb anyagtécnológiaival együtt segítenek abban, hogy teljes körű megközelítést teremtsenek a csapadéktól védő táskák tervezésében, így minden körülményben megbízhatókat és kényelmeseket biztosítanak.
Aki egy többnapos túrát tervez, annak valóban szüksége van egy jó, vízálló hátizsákra, amelyben elég hely áll rendelkezésre. A komoly túrázók általában olyan 60 literes vagy nagyobb űrtartalmú modellt választanak, amelyekbe minden felszerelésük elfér, és így nem érzik magukat terhelten a hosszú órákon át tartó túra után. Ezekhez a hátizsákokhoz rengeteg hasznos funkció is tartozik – például hely a víztartályok elhelyezéséhez, külön rekeszek különböző tárgyak számára, valamint olyan párnázott rendszer, amely valóban hatékonyan működik nehéz terhek cipelésekor, különösen nehezen járható terepen. Amikor a felszerelést az intelligens tervezési elemeknek köszönhetően rendben lehet tartani, az emberek általában jobban teljesítenek azokon a hosszú túrákon, amelyek hegyek és erdőkön vezetnek keresztül. Ezért választanak a tapasztalt túrázók szinte mindig ezekre a nagyobb űrtartalmú modellekre, amikor hosszabb kalandokra készülnek a természetben.
Vízálló hátizsákokból két fő típus létezik: hengerzáras hátizsákok és vízzáró zsákok, melyeknek külön előnyeik vannak a túrázók igényeitől függően. A hengerzáras hátizsákok használata meglehetősen egyszerű, mivel csak le kell hajtogatni és rögzíteni, így gyorsan meg lehet nyitni őket túrázás közben. A vízzáró zsákok viszont másképp működnek. Ezeknél olyan vízálló cipzárok vannak, amelyek valóban lezárják a belsejét, így semmi nem nedvesedik át még akkor sem, ha vízbe merül. A felhasználók véleménye alapján érdekes tendenciák figyelhetők meg. A túrázók túlnyomó része, akik olyan ösvényeken mozognak, ahol gyorsan hozzá kell férni a felszereléshez, inkább a hengerzáras hátizsákokat részesíti előnyben, mivel ezeknél az eszközöket könnyen elérhetik, keresgélés nélkül. Ugyanakkor azok, akik folyókra vagy erős esőzésre számító túrákra készülnek, inkább a vízzáró zsákokat választják. Az extra védelem jelentősen eltérővé teszi a használatukat, amikor patakokon kell átkelni vagy hirtelen záporokkal kell szembenézni.
A túrázók körében, akik mindent szeretnének csinálni, egyre népszerűbbé válnak a beépített kerekekkel ellátott hibrid hátizsákok. A legjobb modelleken olyan rejtett kerekek találhatók, amelyek szükség esetén előbukkannak, de túrázás közben rejtve maradnak. Az utasok szeretik őket, mert egyik nap repülőtereken is könnyedén el lehet vele gurulni, a következő reggel pedig már hegyi ösvényeken is hordozható a felszerelés. Az emberek valóban kipróbálták ezeket a termékeket, és azt tapasztalták, hogy az emberek valóban értékelik a két opció egyidejű meglétét. Városi környezetben vagy hosszú séták esetén a kempinghelyszínek között a kerekek jelentősen csökkentik a hátfájdalmat. Ugyanakkor, amikor meredek ösvényekre vagy plusz súly elhordolására kerül sor, ugyanezek a hátizsákok továbbra is hagyományos túrátstáskaként működnek. Világos, hogy miért választják egyre több kalandor ezeket a sokoldalú hátizsákokat napjainkban.
A vízálló felszerelés tisztán tartása segít abban, hogy hosszabb ideig elégjen és hatékonyabban működjön az idő múlásával. A megfelelő tisztítási módszerek fontosak, mivel a kosz és szennyeződés felhalmozódása ténylegesen ronthatja az anyag vízállóságát biztosító tulajdonságokat. A legtöbb hátizsák rendelkezik egy úgynevezett DWR bevonattal, ami nagyon fontos a víz kint tartásához. Amikor ez a bevonat elkopik, időnként újra fel kell hordani. Hogy milyen gyakran, az főként attól függ, hogy valaki hol él. Azok, akik nedves területeken túráznak, valószínűleg gyakrabban szorulnak a DWR frissítésére, mint akik száraz éghajlaton élnek. Egy hátizsák, amelyen a DWR védőréteg nem megfelelő, nem fog ellenállni az időjárás viszontagságainak úgy, ahogy kellene.
Az apró lyukak és szivárgó varratok javítása egy vízálló hátizsákon valóban hosszabb élettartamot és jobb teljesítményt biztosít, amikor a legnagyobb szükség van rá. A legtöbb ember nem ismeri fel, mennyire egyszerű manapság a kisebb sérüléseket saját kezűleg is megjavítani. Foltkészletek és varratpecsételő anyagok termékek egyenesen ott ülnek a sportboltok polcain vagy akár online piactereken is. Ne várj túl sokáig azonban, mert ami egy apró szakadással kezdődik, az gyorsan valami sokkal rosszabbá válhat, ami teljesen tönkreteszi az egész vízálló védelmet. Egyes tanulmányok valóban azt mutatták, hogy azok a hátizsákok, amelyek rendszeresen részesülnek karbantartásban, körülbelül kétszer annyi ideig tartanak, mint azok, amelyeket addig hagynak, amíg teljesen szétesnek. Így legközelebb, amikor esős időben fontos túrára indulnál, emlékezz arra, hogy az apró javítások most megkímélnek a későbbi fejfájástól.
Az, hogy hogyan tároljuk a felszerelésünket, minden szempontból különbséget jelent a hátizsákok hosszú távú vízállóságának megőrzésében. Ha közvetlen napsütésnek vagy nedves helyeknek tesszük őket ki, végül a szövet anyaga is tönkremegy. Nagyon fontos, hogy a táskát teljesen megszárítva tároljuk el, mivel a nedves körülmények a varratokon belül mohásodáshoz vezethetnek. Azok az outdoor rajongók, akik már jártasak a témában, tudják, hogy a megfelelő ápolás meghosszabbítja a felszerelés vízállóságának időtartamát. Helyesen tárolt hátizsákok általában sokkal tovább elviselik a számtalan út és túra során eltelt időt különböző terepviszonyok között.
Fontos eldönteni, hogy mikor búcsúzzunk el egy régi vízálló hátizsáktól, különösen, ha zavartalan túrákat szeretnénk. Amikor a pántok elkezdenek elkopni, a vízálló bevonat hatástalanná válik, vagy a víz egyre jobban átnedvesíti a varratokat akkor is, ha minden igyekezetünkkel próbáljuk megakadályozni, akkor ideje új hátizsákot szerezni. Hogy mennyi ideig bírják ezek a zsákok, nagyban múlik az anyagukon, használatuk gyakoriságán, és azon, hogy valaki gondosan ápolja-e azokat az utak között. Sok túrázó osztja meg történetét online, elmesélve, pontosan mi az, ami végül elbúcsúztatta megbízható társától. Alaposan megnézni a hátizsákot még azelőtt, hogy elindulnánk az ösvényen, nem csupán biztonsági kérdés; ez jelenti a különbséget a kényelem és a kényelmetlenség között a hosszú napokon a hegyi utakon.
